Mi a pattanás a tájban
A védett fajhoz még nincs feltöltve kép Méret: mm.
Külalak: Keskeny testének oldalai majdnem párhuzamosak, alapszíne fényes fekete, háti oldala fémes kéken irizál. A tor erősen pontozott.
Élőhely: Elsősorban alföldi és középhegységek erdeiben él. Kedveli a pannon cseres-tölgyeseket, törmeléklejtő- és szurdokerdőket, illetve egyéb idős lombhullató fák által is alkotott erdőállományokat.
Előfordulás: Közép-Európai fajként tartják számon, de a kontinens legdélebbi és legészakibb területei kivéve, foltszerűen szinte egész Európában jelen van. Magyarországon kívül előfordul Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban, és az Egyesült Királyságban, illetve Törökország kis-ázsiai területeire is áthúzódik az elterjedési területe.
Magyarországról először ban került elő a Szentendre-Visegrádi-hegységből és a Börzsönyből, majd ban egy célzott kutatási program során sikerült kimutatnia a Budai-hegységből, Naszályról, Gerecséből, Vértesből, a Gödöllői-dombságból és a Rábaközből. Aktivitási periódus: Biológia: Azokban az idős állományú erdőkben találja meg szükségleteit, ahol az idős vagy frissen elhalt fák törzsének odvai a talajszinthez közel alakulnak ki.
A lárvák ezekben az odvakban felhalmozódott törmelékben és korhadékban fejlődnek, ezzel is táplálkoznak.
A mikroklímára nagyon érzékenyek, ezért a túl korhadt törzsek, szemölcsös sebek szivacs módjára megszívják magukat nedvességgel vagy áteresztik a vizet már nem megfelelő az állatok számára.
A kifejlett állatok életmódjáról keveset tudnak a szakemberek.
Veszélyeztető tényezői az intenzív erdészeti gazdálkodás pl.
